“A szülő szavunk nem főnév, de még nem is igenév, hanem ige, mivel folyamatos cselekvést, történést, létezést fejez ki.”Jodi Lynn Picoult

Az ideális szülői szerepek gyakran egy kőbe vésett képzetként élnek bennünk: az apa a racionális vezető, míg az anya az érzelmi támasz. Ez a modell azonban sokszor megbomlik, és az egyedülálló szülőség válik az új valósággá. Ebben az új helyzetben minden egyes szülői feladat és felelősség egyetlen személy vállára nehezedik. Azonban ez a kihívások mellett sok lehetőséget is rejteget magában.

Amikor az apa és az anya szerepeit egyetlen szülőnek kell betöltenie, előfordul, hogy tanácstalanokká válunk. Azok a minták, amik működnek az ideális apa-anya szülői viselkedések esetén, itt nem feltétlenül alkalmazhatóak. Az egyik leggyakoribb helyzet, amivel szembesülünk, az apa szigorú elvárásokkal teli hozzáállása. Ez gyakran félelmet, frusztrációt és bizonytalanságot szül a gyerekben. Ilyenkor az anya szeretetteljes hozzáállásával, az érzelmi támogatásával helyre tudja állítani a gyermek kibillent önbizalmát.

Az egyedülálló szülőség kihívást jelent abban is, hogy meg kell találni az ideális egyensúlyt a racionális és érzelmi szerepek között. Fontos, hogy tudatosan és professzionálisan összeállítsuk a kelléktárunkat, és folyamatosan ellenőrizzük a haladási irányunkat. A gyermek bizalma és önbizalma az egyik legfontosabb tényező, így kiemelten figyelnünk kell arra, hogy ne lépjünk át azt a határt, amivel elveszítheti a gyerekünk bizalmát irántunk.

Az egyedüli szülőség azonban nem csak kihívásokat, hanem lehetőségeket is rejt. Ennek a helyzetnek a legnagyobb előnye talán az, hogy teljes mértékben mi vagyunk hatással az eseményekre és a gyermekünk nevelésére. Nem kell a másik szülő esetleges negatív viselkedésének kompenzációira figyelnünk, így szabadon alakíthatjuk saját nevelési stratégiánkat és stílusunkat.

Ahhoz, hogy ideális szülővé váljunk egyedülállóként, fontos, hogy meglássuk és kihasználjuk ennek a helyzetnek a lehetőségeit. Az anyai és apai szerepek egyensúlyba hozása mellett ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy egyedül alakíthatjuk és formálhatjuk a kapcsolatunkat a gyermekünkkel. Az egyedüli szülőség lehetőséget ad arra, hogy egy kiegyensúlyozott és szeretettel teli kapcsolatot alakítsunk ki gyermekünkkel, amely boldogsággal és harmóniával teli.

Azt mondják, hogy minden helyzetben van valami jó. Az egyedüli szülőségben ez a jó az, hogy teljes mértékben mi vagyunk felelősek a gyermekünkért, és teljesen saját magunk alakíthatjuk a kapcsolatunkat vele. Ha tudatosan és szeretetteljesen tesszük meg ezt az útat, akkor képesek lehetünk ideális szülővé válni, és egy olyan kapcsolatot építeni a gyermekünkkel, amelyet mindketten örömmel és boldogsággal fogunk emlegetni életünk során. Az egyedüli szülőség valódi varázslat lehet, ha megengedjük magunknak, hogy megtaláljuk és kihasználjuk annak minden lehetőségét.