Az olvasásnak, ahogy sok más szokásnak és szenvedélynek is, gyökerei lehetnek gyermekkorunkban. Azok a gyerekek, akiknek szüleik rendszeresen mesét olvastak, gyakran felnőttként is szeretnek majd olvasni. Ez a szokás természetes lesz számukra, hiszen már gyermekkorukban megszeretik ezt a tevékenységet. Én is ezt tapasztaltam lányaimnál, akiknél kiskorukban napról napra növekedett a meseolvasás népszerűsége. Eljutottunk addig a pontig, amikor az esti meseolvasás órákig elhúzódott. Bár én is szerettem volna, ha a gyerekek részesülnek ebben a fantasztikus időtöltésben, valahol határt kellett szabni, hiszen én is elfáradtam idővel.

Ekkor merült fel bennem a gyertyamesék rituáléja. Úgy döntöttem, hogy egy kis játékos elemet csempészek bele az esti meseolvasásba, hogy még izgalmasabbá tegyük az egészet. Így született meg a gyertyamesék ötlete. A gyertyamesék lényege az volt, hogy addig tartott az olvasás, amíg a gyerekek el nem fújták a gyertyát. Ezáltal a gyerekek dönthették el, mikor ér véget az esti meseolvasás. Mivel a gyertyaelfújás és a meseolvasás is kedvenc tevékenység volt, nagyon élvezték ezt a játékos módot, amelyben részt vehettek.

A másik kifejlesztett technikánk a szócsempészés volt. Ez a módszer mindenki számára élvezetes volt. A mese szövegébe olyan szavakat rejtettünk, amelyek teljesen eltértek a mese környezetétől. A versengés abból állt, hogy ki hallja meg elsőre ezeket a becsempészett szavakat. Minden alkalommal nagy kacarászás lett belőle, amikor rájöttek, hogy egy egér mesében szóba került a rakétája vagy a piroska és a farkas mesében a telefonfülke szó.

Az esti meseolvasás és ezek a játékos elemek nemcsak hogy közel hozták egymáshoz a családot, de segítettek abban is, hogy mindannyian az olvasás rabjaivá váljunk. Ma már az olvasás a mindennapjaink része lett, és nincs is kellemesebb időtöltés, mint együtt elidőzni a könyvesboltban, és az újdonságokat feltérképezni. Az olvasás egy másik világban való különleges elmerülés, ahol az agyunk értékes tevékenységeket végez, és érdekes élményekkel, hasznos gondolatokkal gazdagodunk.

Az olvasás nemcsak szórakoztató, hanem fejleszti az intelligenciánkat is. Átélhetünk olyan érzéseket, járhatunk olyan helyszíneken, amelyek csak a képzeletünkben léteznek. Mindannyian tanulunk általa, és ezáltal növeljük tudásunkat és megértésünket a világról és önmagunkról egyaránt.

Így hát, a gyertyamesék és a szócsempészés csak néhány módszer volt a sok közül, amelyekkel szórakoztatóvá és izgalmassá tehetjük az olvasást. Ha szeretnénk, hogy gyerekeink is szeressék és értékeljék ezt a tevékenységet, érdemes kreatívan megközelíteni az olvasást, hogy az ne csak kötelesség legyen, hanem örömteli időtöltés és élmény is.